Manifesztum 124. szám – nyomtatott (2020. március-április)

Leírás

• A koronavírus
• Természetes immunerősítés
• Tudomány és spiritualitás – a szellemi és vallási gyakorlatok tudományos szemmel (könyvajánló Dr. Rupert Sheldrake művéhez)
• Húsvét misztériuma
• Határaink – az egészséges határok jelentősége a kapcsolatainkban
• Földanya titkai
• Magyar királyok és uralkodók 17. rész – Mátyás király (2. rész)
• A művész
• Szívügyek 2. rész – a szív felépítésének rejtélyei
• A két pápa – filmajánló
• Mesék

Ízelítő a tartalomból:

A koronavírus

Cikkünk megjelenésekor az elmúlt évtizedek legnagyobb, világszerte terjedő járványa változtatja meg éppen gyökeresen a hétköznapjainkat, a hatóságok pedig a járvány rendkívül gyors terjedését igyekeznek lassítani. Mi áll ennek az új járványnak a hátterében? Mit érdemes tudni a COVID-19 névvel illetett koronavírusról, illetve általában a vírusokról? Hogyan tudjuk testileg, lelkileg és szellemileg is ellenállóbbá tenni magunkat? Cikkünkben ezeket a témákat vizsgáljuk meg az antropozófus orvoslás, illetve a szellemtudomány szemszögéből.

Természetes immunerősítés

Rövid összefoglalónkban 12 pontban gyűjtöttük össze azokat a módszereket, melyek segítségével hozzájárulhatunk immunrendszerünk egészséges működéséhez és a különféle fertőző betegségek megelőzéséhez.

Tudomány és spiritualitás – a szellemi és vallási gyakorlatok tudományos szemmel (könyvajánló Dr. Rupert Sheldrake művéhez)

Tudomány és spiritualitás című, legújabb könyvében dr. Rupert Sheldrake hét szellemi gyakorlatot vizsgál mélyrehatóan, illetve ezeknek a gyakorlatoknak az emberre gyakorolt átalakító hatását. A szerző ritka nézőpontból közelít a témához, hiszen egyszerre magasan képzett tudós, ugyanakkor mély spirituális tudással és tapasztalatokkal rendelkező ember is. Cikksorozatunk első részében a hét szellemi gyakorlat közül a meditáció és a hála praxisát járjuk körül kulturális, lélektani és spirituális szempontból.

Húsvét misztériuma

Minden ünnep átélését, személyessé és jelenvalóvá tételét segíti, ha felfedezzük, milyen belső folyamat feleltethető meg nekik. Húsvét alkalmával az emberiség megváltásának folyamatába nyerhetünk bepillantást: golgotai áldozata során Krisztus nemcsak megállította az emberiség süllyedését, de egy olyan kegyelmi ajándékot adott, amelynek révén megindulhatott lassú, de biztos szellemi felemelkedésünk. Cikkünk központi témája ezúttal a lábmosás szimbolikájának megfejtése, illetve az önzetlen ideálok kialakításának fontossága. Ez utóbbi kapcsán a Golgotai Misztérium újabb aspektusai tárulnak fel írásunkban.

Határaink – az egészséges határok jelentősége a kapcsolatainkban

„A jó szomszédság záloga a jó kerítés” – szól az idézet, és valóban, a jól működő, kiegyensúlyozott, békés kapcsolatokhoz első lépésben elengedhetetlen, hogy egészséges határok vegyenek körbe minket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, mit jelent a határ fogalma, illetve milyen szerepe van kapcsolatainkban, a családi életünkben és Istenhez fűződő viszonyunkban. Hogyan jelennek meg az életünkben szellemi értelemben a határok, és miért van szükség egészséges határokra az odaadáshoz?

Földanya titkai

Cikksorozatunkban az emberiség múltját őrző szent helyek titkait igyekszünk feltárni a szakrális geometria vizsgálati módszereivel. Az első részben a piramisok keletkezésének, építésmódjának járunk utána: a különböző elméletek összevetésével megállapítjuk, hogy azok felfoghatók egyfajta planetáris tudástárnak, amelyekbe a méretek, az arányok, a tájolás és az egymáshoz viszonyított elhelyezkedés révén rengeteg bölcsességet kódoltak bele ősi alkotóik. A pontos matematikai mérések alapján többek között igazolható, hogy a Kheopsz-piramis Földünk kicsinyített másának, az északi félteke leképezésének is tekinthető.

Magyar királyok és uralkodók 17. rész – Mátyás király (2. rész)

Mátyás király volt hazánk utolsó nagy királya, akinek alakját számtalan népmese és legenda örökíti meg. Nagysága előtt tisztelgő cikksorozatunk második részében Mátyás megkoronázásától haláláig tekintjük át az uralkodó és a tőle elválaszthatatlan magyar nemzet sorsát. Kitérünk Mátyás reneszánsz udvarára, nagy háborúira, mély hitére és a pálos rendhez fűződő szoros kapcsolatára, végül pedig tragikus halálára és emlékezetére.

A művész

Sík Sándor Esztétika című háromkötetes műve szellemtudományos szemmel olvasva is értékes és mély igazságokat fogalmaz meg a művészetről, a művészi létről, a művész és a mű viszonyáról, a „művész” és az „esztétikai ember” különbségéről. Cikkünkben a Kossuth-díjas költő, a 20. század egyik legnagyobb keresztény magyar lírikusa gondolatait ismertetjük, aki megállapítja, hogy a művész nemcsak úgy „általában” akar alkotni, hanem valami értékeset akar létrehozni, annál is inkább, mivel a művészben Isten teremtői aspektusának emberi vetülete él.

Szívügyek 2. rész – a szív felépítésének rejtélyei

A szív felépítése a történelem során számos híres kutató figyelmének középpontjába került, a kutatók többségének ugyanakkor nem sikerült megértenie, hogy a szívizom minek köszönheti különleges formavilágát. Az elmúlt évtizedekben tett tudományos felfedezések most egy paradigmaváltás lehetőségét hordozzák magukban a szívről alkotott képpel kapcsolatban. Ennek részleteiről, illetve a szív és a vér antropozófiai megközelítésének néhány aspektusáról olvashatnak sorozatunk újabb részében.

A két pápa – filmajánló

Különleges időknek lehetünk tanúi abból a szempontból, hogy két főpap is viseli „azt a bizonyos fehér ruhát”, ami a katolikus egyház fejének kiváltsága. XVI. Benedek pápa 2013-ban visszavonult a hivatalától, a bíborosok konklávéja pedig az argentin Jorge Mario Bergogliót választotta utódjául. Milyen kapcsolat lehet vajon két olyan férfi között, akik egyaránt jól ismerik a legnagyobb keresztény egyház vezetésének súlyát, elveikben, temperamentumukban, világlátásukban azonban igencsak eltérnek? Ezt az izgalmas kérdést, a két pápa találkozását, kapcsolatuk alakulását dolgozza fel Fernando Meirelles filmje Sir Anthony Hopkins és Jonathan Pryce főszereplésével.

Húsvéti meseválogatás

„Az éneklő forrás” című mese egy csodálatos gyógyulás történetét mondja el, amely Jézus halála után három nappal esett meg. Második, „Amikor a tél nem akart meghátrálni” című mesénk pedig a gyermek Jézusról szól, kinek csodálatos Nap-ereje már igen kicsi korában megnyilvánult.