700 Ft
Híres magyarok, akik formálták a világot – 13. rész – Schickedanz Albert, Zala György
Az Osztrák–Magyar Monarchia Ferenc József szerint kizárólag három ember tárgyalásának köszönhetően jött létre: „Deák, Andrássy és jómagam”. Andrássy Gyula gróf száműzött és távollétében halálra ítélt forradalmárból lett a kiegyezés magyar delegációjának egyik vezetője és a szabadságharc utáni Magyarország első miniszterelnöke, aki Ferenc József fejére tette a koronát. A kiegyezést követően teljes politikai amnesztiát hirdettek, és lehetőség nyílt a szabadságharcban elesettekről való méltó megemlékezésekre. A kiegyezés egyértelmű eredménye a viszonylagos belpolitikai önállóság mellett egy békésnek mondható és jelentős gazdasági fejlődést hozó ötven év.
Gyógyító és betegítő folyamatok az emésztőrendszerben
Mint ahogy minden emberi életműködés területén, úgy az emésztés kapcsán is felismerhetők a felépítő, tehát a gyógyító, és a lebontó, betegítő folyamatok. Az antropozófus medicina az emberi emésztésben is megfigyelhető gyógyító és betegítő folyamatokat a lénytagokkal hozza összefüggésbe.
Karácsony régen és ma – Hogyan ünnepelhetünk bölcs eleink nyomában a modern világban?
LuÜnnepnapokon az Ég és a Föld közelebb kerülnek egymáshoz, ilyenkor az ember lehetőséget kap arra, hogy az Égiekhez, az isteni világhoz, illetve valódi önmagához kapcsolódjon, és olyan erőket vegyen fel, amelyek segítik az ünnep belső átélését. Karácsony Jézus születésének az ünnepe, és egyben annak a lehetősége is, hogy megfelelő előkészület után szívünkbenlelkünkben mi is újjászülessünk – így kapcsolódva a jelenben a hajdani Őskarácsonyhoz.
A Nap – tudományos tények és érdekességek csillagunkról
Az emberi kultúrák történetében a kozmikus jelenségek mindig is kiemelt szerepet kaptak. A régebbi hagyományokban nemcsak külső, hanem belső hatásokat is tulajdonítottak az égitesteknek. Ezen analógiás szemléletben az egyes éveket gyakran egy-egy égitesthez rendelték, amelyek szimbolikusan meghatározzák az adott időszak fő témáit. A 2024-es évben e megközelítés szerint a Nap tölti be ezt a központi szerepet. Új perspektívát adhat a Nap jelentőségének megértéséhez, ha természettudományos szempontból is megvizsgáljuk központi csillagunk kevéssé ismert titkait és jellegzetességeit.
A karácsonyi ikonok titkai
Karácsonykor szép szokás az ünnep alkalmával meglátogatni a „betlehemet”, amit a templomban vagy a templom előtti téren állítanak fel. Ekkor elénk tárul a Lukács evangélista által leírt kétezer évvel ezelőtti jeles esemény. Sorra ismerjük fel a szereplőket: Szűz Máriát, a kis Jézust, Szent Józsefet, az angyalt, a háromkirályok és a pásztorok alakjait. Néhol élő állatok, csacsi, bárány teszi még élőbbé számunkra a jelenetet. A művészeket is megihlette Jézus születése, a Megváltó testet öltésének története, gondoljunk például Bach Karácsonyi oratóriumára, vagy Rembrandt a Pásztorok imádása című festményére.
Karácsony misztériuma – Gondolatok a szeretetről
Köztudott, hogy Karácsonykor a kereszténység Jézus születését ünnepli. Máté és Lukács evangéliumát olvasva – ők ketten számolnak be a történtekről – kiderül, hogy az embereknek két csoportja értesült – bár különböző módokon – Jézus születéséről: a pásztorok, akiknek egy angyal adott hírt az eseményről, illetve a királyok vagy mágusok, akiket a betlehemi csillag vezetett el az újszülötthöz. Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, ahol jövetelük okáról faggatták őket, azt mondták: „…láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” (Mt. 2:2.) Tehát a betlehemi csillagra hivatkoznak, amely útjuk során vezette őket, mígnem végül megállt a hely felett, ahol Jézus megszületett: „…íme, a csillag, amelyet láttak napkeleten, előttük ment mindaddig, amíg odaérve meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt.” (Mt. 2:9.)
Edith Maryon – Rudolf Steiner és a dornachi Krisztus-szobor – Könyvajánló
„Lelkének leglényege (…) nem valamiféle különleges ága volt az emberi tevékenységnek, a művészetet is ideértve. Lelke tendenciáinak, lelke szándékának leglényege a szellemiség felé törekvés volt.” – részlet Rudolf Steiner 1924. május 3-án elhangzott búcsúztatóbeszédéből
„Szabaddá táncolom a lelkem” – Gondolatok a tánc- és kifejezésterápiáról
A táncterápiát, a tánccal és a mozgással való gyógyító munkát több oldalról is megközelíthetjük. A cikkben igyekszem pár fontos szempontot kiemelni, mit is jelent és miért is jó a mozgással, a tánccal és a kifejezéssel való terápiás tevékenység. A kezelési szempontok előtt szeretnék egy rövid hangulati áttekintést adni arról a korszakról, amikor kezdetét vette a tánc forradalma, hiszen innen eredeztethető a táncterápia története is.
Múlt karácsony – filmajánló
Napjainkban, egészen pontosan 2017-ben járunk Londonban, ahol Kate (Emilia Clarke) hétköznapjai ízig-vérig „karácsonyi” hangulatban telnek. No ne a meghittség, a családi együttlét és a szeretet lélekemelő élményeire gondoljunk, hanem az ócska ünnepi dalt éneklő, műanyag majomra és a vigyorgó szamárral tarkított techno-jászolra, amik tökéletesen testesítik meg a giccses „karizás” kiüresedettségét. Kate – akit elég ellenszerves, önfejű, élvhajhász életet élő lányként ismerünk meg – manójelmezben parádézva árulja ezeket a vackokat egy egész évben nyitva tartó boltban. Mint kiderül róla, annyira ki nem állhatja a családját, hogy inkább a bőröndjét napról napra más lakásához cibálva él vissza barátai vendégszeretetével, minthogy hazamenne a biztos hajlékba.
Kerti teendők – Tél
Előző cikkünkben az őszi kerti teendőkről írtunk. A hideg beálltával a legjobb, ha pihentetjük kertünket és magunkat is, hogy a tavasz közeledtével újult erővel indíthassuk a következő szezont. Aki a természettel nagyobb összhangba szeretne kerülni, jó, ha rálát az ökológiai összefüggésekre, amiket saját kertjében is megfigyelhet. A téli időszak alkalmas arra, hogy elmélyítsük tudatosságunkat a kertészkedés terén is, és tanulmányozzunk olyan új módszereket, amiket a jövőben mi magunk is alkalmazhatunk. Ez az írás nagyban épít az „ember- és környezetkímélő kertművelés” módszerére, amit hazánkban Gyulai Iván ökológus (Ökológiai Intézet és Fenntartható Fejlődésért Alapítvány) képvisel.
Mese – A troll, aki ember akart lenni
Volt egyszer egy aprócska troll, aki igen csúnya teremtés volt: sötét bőre, bozontos haja és szőrös füle volt. A mocsaras tavak vidékén élt a többi erdei trollal együtt. Mikor a viharok a fák csúcsait tépázták, ő is vonyított, és sok kárt okozott, mint a társai. Minél többször tettek rossz fát a tűzre, annál jobban örültek. Ám ez a troll mégis más volt, mint a többiek. Az erdei trollok ugyanis nem szerették az embereket: minél tisztább volt egy ember tekintete, annál kevésbé bírták elviselni; minden világosságnak ellenálltnak, mert erejük az éjszakából és a sötétségből eredt.
