Manifesztum 149. szám – nyomtatott (2025. tél)

Leírás

• Híres magyarok, akik formálták a világot – 17. rész: Auer Lipót, Pulitzer József, Blaha Lujza, Harry Houdini

A művészet meghatározása korról korra változik. Az ókor­ban egyes tudományokat is beleértettek, ma az emberi al­kotásnak inkább csak az esztétikai területeit értik alatta. Ezen belül is a régi, hagyományos művészet – festészet, szobrászat, építészet, zene – folyamatosan új ágakkal bő­vült, gondolhatunk akár az irodalomra, színházművészet­re, vagy a huszadik században megjelent fotó- és filmmű­vészetre. Az „életművész” kifejezés azonban érzékelteti, hogy a művészet talán nem is egy konkrét terület, hanem egy minőség, ahogyan egy ember valamit megvalósít. Eb­ben a cikkben olyan magyar hírességek életét mutatjuk be, akik bár nem – vagy nem csak – a szigorúan vett mű­vészeti ágakban tevékenykedtek, munkásságuk mégis kö­zel áll a művészetekhez.

• A gyomorfájdalom titkai

A fájdalom beavatkozást igényel, gyógyítótól és a szenve­dő féltől egyaránt. Mielőbb ki kell deríteni az okát, és gyó­gyítani kell, vagy legalább a panaszt csökkenteni. Ebben a cikkben a gyomorfájdalmak okainak és titkainak járunk utána, főleg azért, hogy segítsünk abban, mit tehet az érin­tett gyógyulása érdekében. Először tekintsük át röviden az emésztés folyamatát!

• Nagyon is értelme van annaķ, hogy megöregszünk (2. rész) – Idősek és fiatalok élő kapcsolata

Cikkünk előző részében (lásd a Manifesztum 146. számát) az időskor folyamatairól és a harmonikus, méltó megöre­gedésről írtunk. Ezúttal a fiatalok és az idősebb korosz­tály kapcsolatának fontosságáról ejtünk szót. Az elmúlt ötven év a különböző generációk kapcsolatá­ban rengeteg változást hozott. Korunk fontos szociális kérdése: hogyan szület­het meg újra egy élő, lé­legző, aktív kapcsolat a generációk között?

• Filmajánló: Dalai Láma – A boldogság tanítása

A XIV. Dalai Láma a 20. század második felétől meg­határozó személyként köti össze Kelet és Nyugat spirituális érdeklődésű embereit. Életének alakulása visszatükrözi a nemzetközi politika vallással kapcsolatos ambivalens viszonyát. Tibetből való menekülése világviszonylatban is meghatározó esemény, amit már most a tör­ténelemkönyvek lapjain említenek. Tevékenysége jól do­kumentált, számtalan felvétel, médiamegjelenés, interjú, újságcikk szól a kilencven éve tibeti földművesként szü­letett Lhamo Donrup, mai nevén Tendzin Gyaco, vagyis a XIV. Dalai Láma munkásságáról. Most pedig egy különleges dokumentumfilm kapcsán ült a kamerák elé, hogy megossza velünk élettapasztalatát, és tanítson a boldogság titkairól.

• Szakrális geometria – A háromdimenziós 4M-szimbólumról (2. rész)

A cikk előző részében elkezdtük megvizsgálni a Napfényes Élet Alapítvány különleges szimbólumának (röviden a 4M-nek) háromdi­menziós vetületét. Körbejártuk azokat a formai és számminőségeket, melyek spirituális szempontból meghatáro­zók a középső résszel, azaz a 4M-ke­reszttel kapcsolatosan. Megnéztük, hogy a 3×3-as felosztás mögött milyen rejtett szellemi összefüggések lehet­nek mind a síkban, mind a térben, s e vizsgálódás során eljutottunk a Föld- Anyához és Szófia lényéhez is. Most vi­szont továbblépünk kifelé, a kozmosz fe­lé, és megvizsgáljuk az évtizedekkel ezelőtt Váradi Tibor útmutatásai alapján született szim­bólum többi részét is.

• Karácsony misztériuma – Gondolatok a szeretetről (2. rész)

Cikkünk első részében – lásd: Manifesztum, 145. szám – Karácsony ünnepe belső átélésének a lehetőségével fog­lalkoztunk, s ennek kapcsán megpróbáltuk több szem­pontból is definiálni a szeretetet, valamint a szeretethez való helyes hozzáállást. Áttekintettük az istenkép koron­ként történő változásait, illetve tárgyaltuk a látszatlét meg­haladásának módjait, vagyis hogy az ember miként élhet önazonos életet. Sorra vettük a szeretetben rejlő erőket, s megállapítottuk, mi kell ahhoz, hogy az ember a szeretet mellett dönthessen, felszínre hozva szeretetteli alapter­mészetét. Mindeközben érintőlegesen szó esett a Szeretet­himnuszról, mert felmerült, hogy az emberi megismerés jelenleg korlátozott – „tükör által, homályosan látunk” –, de el kellene jutnunk a „színről színre” látásig. A folytatás­ban ezúttal ennek részletes kifejtése következik.

• Az egészség kulcsa, avagy a bél és az agy párbeszéde – A bél-agy tengely és az áteresztőbél-szindróma

Az utóbbi években egyre több tudományos bizonyíték tá­masztja alá, hogy testünk és elménk szorosabb kapcsolat­ban áll egymással, mint azt korábban gondoltuk. A bél­rendszerben élő billiónyi mikroorganizmus – a bélmikrobióta – nem csupán az emésztésünket be­folyásolja, hanem közvetlen hatással van érzelmi és mentális jóllétünkre is. Ez a kapcsolat kétirányú: lelkiállapotunk képes módosítani a bélrendszer működé­sét, míg a bélflóra egyensúlya vagy kibillenése visszahat hangulatunkra, energiaszintünkre és egészségünkre. Ebben a cikkben röviden bemutatjuk, mit is jelent a bél-agy tengely működése, hogyan befolyásolják egymást negatív, illetve pozitív irányban, és kóros esetben hogyan és miért jelenik meg az áteresztőbél-szindróma.

• Amikor az alkotás imává válik… – Könyvajánló: Művészek Isten nyomában

A művészet története egyben az emberiség örök kérdé­seinek története. A festők, költők, zenészek és építészek évszázadokon át ugyanazt keresték: miként lehet megra­gadni a láthatatlant; miként lehet formát adni a terem­tés titkának, a transzcendens jelenlétének. A művészet híd Ég és Föld között,mert az Istent kereső alkotó számára a szépség nem pusztán esztétikai minő­ség, hanem a valóság mélyebb szerkezete, az isteni rend visszfénye. A Művészek Isten nyomában című kötet ezt a hatalmas ha­gyományt mutatja be: 45, kü­lönböző korszakból és kul­túrából származó művész vallomásait, gondolatait és életművének spirituális di­menzióit gyűjti egybe.

• Tükör és térkép: A sajátmese-módszer – Hogyan válnak lelki egészségünk forrásává a mesék, amelyeket mi magunk írunk?

A forrás mélyről fakad, tiszta, friss, fejlődésben van, és egyszer a tengerhez ér; az élet és az örök ifjúság vizét ad­ja. Az életét, amelyért érdemes volt megszületnünk: amely­nek értelmet ad a szeretet és a nemes célok. Amely nem mindig édes, de zamatát és értelmét éppen az adja, hogy olykor próbák elé állít a sors, máskor megkísért a gonosz; hogy hibázhatunk, és százszor is eleshetünk, de végül mégis győzhetünk. A győzelmek legnehezebbike, ugyan­akkor legnemesebbike pedig a magunkon aratott győze­lem. Mert a mesebeli mostohák, boszorkányok, ördögök és sárkányok is lelkünk lakói – mindaddig, míg felül nem kerekedik rajtuk Hamupipőkénk, Jancsink és Juliskánk, a szegény molnárlegény vagy a legkisebb királyfi. Ha a mesékből mint forrásból merítünk, végül boldogan élünk, míg meg nem halunk… De mi a boldogság, és hogyan segítenek ehhez hozzá a mesék, különösen a saját lelkünk ih­lette mesék? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ, és mutatunk néhány jó példát sorsfordító saját mesékre.

• Karácsonyi meseválogatás: A hatalmas kő titka / Csoda a kútnál / A bárány, aki nem akarta, hogy megnyírják / Miért van piros orcája az almáknak?

• Christina Rossetti: Karácsonyi ének (hátsó borító)